Az első szerelem mindig nyomot hagy a szívekben, mondják. Én már tudom, hogy valóban így van.  Még azt is mondják, hogy az első szerelemtől való elválás nehéz.. nem.. épp az a nehéz, hogy sohasem válsz el.. a szíved mindig felé húz, de nem szabad már úgy gondolni rá..

Ha szeretsz valakit, tiszta szívből, akkor sohasem felejted el. Nem számít mi történt, mennyi idő telt el, szeretni fogod. Úgy érzed túlléptél, hogy többé már nincs rá szükséged, a szívedben mégis úgy őrzöd az emlékét, mint életed tavasza. S egyszer, ha szembejön veled, rád mosolyog, s életedről kérdez, csak annyit tudnál felelni: hiányos... Mert este, mikor lefekszel, párnádra hajtod fejed, elindul a kisfilm, peregnek az emlékek és a könnycseppek. Mindig is szeretni fogod, történjen bármi.. 

Néhány sündisznó roppant fázik a hűvös éjszakákon. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De minél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek.. valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. Ha él bennünk megértés & szeretet, tüskéink sosem okozhatnak komoly sérüléseket.. 

Tévedtem, mikor azt mondtam, minden pasi egyforma. Beláttam: egyik rosszabb, mint a másik..

A lány, aki sebezhetetlennek tűnt, megtört. A lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. A lány, aki mindig nevetett, most zokogott; aki sosem hagyta abba a próbálkozást, most végleg feladta..

 Valaha, ha titkon elmosolyodtam, az miattad volt, most pedig a könnyeimnek vagy nyilvánvalóan te az oka

Van néhány olyan ember, akikkel nem kell minden nap beszélned, akik ezredszerre is végighallgatják tőled ugyanazt a történetet.. és ha te idiótaként táncolsz, vagy addig nevetsz, amíg már sírnod kell, akkor is azt mondják: igen, ő a legjobb barátom

Csalódni kell hogy boldogok lehessünk, Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk. Kell tudni zokogni meg sírni, Valakit megunni aztán visszahívni. Csalódni százszor, csalódni ezerszer, Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!

A szerelem okozta kín közül a legnagyobb, mikor gyűlölni akarjuk azt, akit a világon a legjobban szeretünk.

Szerinted van ennek értelme? - Nem kell, hogy legyen, az csak megtörténik, mint mikor először meglátsz valakit csak úgy, elmegy melletted az utcán, és egymásra néztek egy pillanatra. Létezik egy ilyen felismerés, mintha tudnátok valamit, aztán a másik elmegy, és már túl késő bármit is csinálni. És sohasem felejted el, mert ott volt, és te elengedted. Azt gondolod: "És ha megálltam volna? Mi van, ha megszólítom? Mi van? Mi lett volna?" Talán csak párszor van ilyen az életben. Vagy egyszer…

Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket.

A múlt nem fontos, egyesek szerint. De szerintem az élet legfontosabb része ez, mivel ebben van minden; minden amit átéltél, ami miatt boldog vagy, és minden szomorúság amiből tanulni tudsz!

Szeretném,ha szeretnél, ha néha meg-meg ölelnél s ha megfognád a két kezem,boldog lenne életem.

Egy csók annyira egyszerű dolog, hogy szinte fel sem tűnik. De ha jobban szemügyre vennénk, megláthatnánk, hogy minden csóknak megvan a sajátos jelentése. A művészet az, hogy meg tudjuk fejteni azt a bizonyos jelentést. A csók különböző emberek számára különböző tartalommal bír. A jelentés végső soron attól függ, aki a csókot adja és aki a csókot látja. A csók aktusa mindig ugyanaz. Mégis minden csóknak megvan a maga sajátos jelentése. Kifejezheti egy férj soha nem szűnő rajongását vagy egy feleség mélységes megbánását. Jelképezheti egy anya növekvő aggodalmát vagy egy szerető lángoló szenvedélyét. De akármit is jelentsen, minden csók egy alapvető emberi szükségletet tükröz. A másik emberhez való kötődés igényét. Ez a vágy olyan elemi erejű, hogy mindig megdöbbenünk, mikor egyesek mégsem értik meg!

Csókból születik a boldogság, 
S abból, hogy valaki gondol rád. 
Melléd lép s ettől minden szép és csodás! 
Két száj csókra vár és összeér. 
Nincs már semmi, ami többet ér. 
Így jön létre s így talál reád 
Egyetlen csókból a boldogság.

Múlt éjszaka azt álmodtam, hogy megettem öt kiló vattacukrot, és amikor felébredtem, nem volt meg a párnám.

Egyetlen dolognak kell feltétlenül sugároznia belőled, bárhová is mész, ez pedig a magabiztosság.

Az élet nem romantikus regény. Az igazság az, hogy a romantikus regények azért olyan kelendőek - azért vevő rájuk annyi ember -, mert senkinek az élete nem hasonlít rájuk. Csak mindenki azt szeretné.

Azt szeretem a rajzolásban, hogy amikor rajzolsz, olyan, mintha az egész világ megszűnne létezni körülötted. Csak te vagy, a papírlap, meg a ceruza, esetleg még a halk klasszikus zene a háttérben, vagy ilyesmi, de igazából azt nem is hallod, mert annyira belemerülsz abba, amit csinálsz. Amikor rajzolsz, nem érzékeled az idő múlását, sem azt, ami körülötted történik. Mikor igazán jól megy a rajzolás, megeshet, hogy leülsz egykor, fel sem nézel egészen ötig, és még csak fogalmad sincs, hogy mennyi idő telt el, amíg valaki fel nem hívja rá a figyelmedet, annyira magával ragad, amit alkotsz. 
Semmi, de semmi sincs a világon, ami ehhez fogható. A filmek? Az olvasás? Nem igazán. Ha csak a történet nem valami hihetetlenül jó. De ilyen igazán kevés van. Amikor rajzolsz, akkor a saját világodba kerülsz, a saját alkotásodba. És nincs annál jobb világ, mint amit te alkottál magadnak. Ezért van, hogy amikor elmerülsz egy rajzban, és valami történik, ami kizökkent abból a világból, az százszor olyan bosszantó, mint ha a matekleckédet csinálod, vagy ilyesmi, és a nővéred beront a szobádba, hogy kölcsönkérjen egy hajgumit, vagy mit tudom én. Amikor rajzolsz, és valaki aközben zavar meg ezekkel, hát azt hiszem, az a valaki még azt is megérdemelné, hogy kinyírják.

Fáj a lét, a létezés,
A lefekvés és az ébredés.
Fáj a múlt és fáj a jelen,
mindez azért, mert nem vagy velem.

Soha senkinek ne hidd el, hogy nem érdemled meg, akit akarsz!

Amikor nagy csalódás ér bennünket, azt hisszük, itt a világ vége. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét.

Sokszor szeretsz olyat, aki nem is sejti érzelmeidet, és mégis oly` hű maradsz hozzá, mintha szerelmed viszonozva lenne.

A szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit. Mindenütt a szerelmet kell keresnünk és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket.

Le sem vettük a szemünket egymásról, bámultunk arra, ami nélkül egyikünk sem lenne képes élni: a másikra.

Talán nem is létezhet öröm ezen a bolygón anélkül, hogy vele egyenlő mértékű fájdalom ne szülessen a kiegyensúlyozásához egy ismeretlen mérlegen.

Mikor a sziporkázó csillagokat bámulom, amint azok döbbenetes, gyönyörű alakokat rajzolnak ki, olyan, mintha a szemem megakadályozná, hogy bennük gyönyörködjek. Az egyetlen dolog, ami a szemem előtt lebeg, az egy arc. Egy ember arca, amit hiába próbálok, nem bírok kiverni a fejemből.

Rámmosolygott,de nem szólt hozzám. Félek! Lehet hogy többé nem látom a cuki mosolyát.

Amikor szerelmes vagy az olyan ,mintha beleesetél volna egy mély gödörbe.Nem látsz semmit a gödör falán kívül.Amikor pedig megpróbálnál kimászni belőle,biztosan megcsúszol és visszaesel.

Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.

A mosollyal fizetni lehet. A mosollyal kárpótolni lehet. A mosollyal életet lehet adni. És van mosoly, melyért meghal az ember.

Akárki is mondta azt, hogy amit nem tudsz, az nem fáj, az egy címeres idióta volt.

Emberi lényként néha jobb sötétben tapogatózni, mert a sötétben lehet hogy félünk, de reménykedünk is.

Egy dolog ránézni egy pasira, és azt mondani: nem rossz. De nem kell mindjárt fülig bele is esni. Különben az embert folyton ide-oda dobálná az élet, valahányszor a véletlen az útjába sodor egy jóképű fickót.

Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz; ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz; sőt ha pontosan azt kapod meg, amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.

Vannak emberek, akiket a legjobban szeretünk, és mások, akikkel a legszívesebben vagyunk együtt.

Ha megbántunk valakit, attól még szerethetjük.

Talán nincsenek megfelelő pillanatok, megfelelő pasik, megfelelő válaszok. Talán csak ezt kell mondanod, ami a szívedet nyomja.

Sosem tudtál elég nagy lenni, ha képes voltál feladni az álmodat egy idegen véleménye miatt.

Hiszem, hogy a boldog lányok a legszebbek. Hiszek abban, hogy erősnek kell maradni akkor is, ha minden összedőlni látszik. Hiszek a csókolózásban, és hiszem, hogy holnap új nap virrad. Hiszek a csodákban..

 Az álomnak vége így nem lehet élni, fel kell újra állni és tovább kell lépni

Néha csak azért kell egyedül lennünk, hogy hiányozzon számunkra valaki, és ismét szerelmesek lehessünk belé.

Nem akaratunktól függ, hogy örökké szeressünk valakit, mint ahogy az sem függ akaratunktól, hogy ne szeressünk.

Boldognak szeretném látni. Nem számít, hogy kivel vagy hogyan. Találjon valakit, aki megbecsüli, és úgy szereti, ahogy nekem kellett volna. Találjon valakit, aki úgy látja őt, ahogy most én.

Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.

Azt mondják, amikor meglátjuk életünk szerelmét, megáll az idő. Ez igaz. De azt nem mondják, hogy amikor ismét elindul, rettenetesen felgyorsul, hogy utolérje önmagát.

Nem lehet kicsit szeretni.
Vagy szeretünk, vagy nem.

Beleírtam a nevedet a homokba,de a hullámok elmosták .

Ráírtam a neved a kezemre,de másnap lemostam.

Ráírtam a neved egy darab papírra,de véletlenül elhagytam.

Beleírtam a nevedet a szívembe és örökre ott maradt.

Akarok valakit aki csak mellettem akar lenni  ,hogy a fülembe suttogjon, hogy fogja a kezem, a fülem mögé tegye a hajam ha az előre esett, hogy megöleljen és hogy azt  mondja,szeret engem. 

A szerelem... érzékeny, törékeny virág,

amelyet sérthet az érintés, de mégis erős,

mert semmi sem tudja megállítani a növekedését.

A szerelem földjén

Nincs semmilyen törvény, -

Eltévedünk, mégis jó nekünk,

Bepörget egy örvény!

A szerelem földjén

A lámpákon zöld a fény, -

semmi nem tilos, - az is jó ami rossz-

Sose bánd, ami történt!

Tudnod kell, szeretlek, titkolatlanul, oly magától értetődően, miként lélegzetet veszek. Végül is, jó érzés ez nekem. Ám azért viszonzatlanul mégiscsak tök féloldalas.

Az a lány akarok lenni akin nem tudsz túllépni.

Bárki elkaphatja a pillantásod,de csak egy különleges ember tudja megfogni a szíved.

Amikor először szerelmes leszel az örökre megváltoztatja az életedet és nem számít milyen keményen próbálkozol, ez az érzés soha nem hagy el.

Álmodd amit álmodni szeretnél ; Menj ahova menni szeretnél ; Legyél,ami lenni akarsz mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged,hogy azt tedd amit tenni akarsz.

Három dolog van,amire minden lánynak szüksége van …  

Szerelem,hogy gyenge legyen ,

Alkohol,hogy erős legyen 

És barátok,hogy ha ez a két dolog a padlóra küldte.

Énekelj,mintha senki se hallana. Táncolj,mint ha senki se nézne.  Szeress,mintha sose fájna és élj mintha ez  a mennyország lenne.

Ha megkérdeznél,miért szeretem őt annyira,csak annyit tudnék mondani hogy azért,mert ő ő én pedig én vagyok.

A szerelem arra készteti a lelkedet,hogy előmásszon a búvóhelyéről.