Csendes éjszakán ha elér az álom,
minden emlékeddel te utánad vágyom,
álmodok felöled csendes kis meséket,
és mindig az a vége hogy IMÁDLAK TÉGED

Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfa alszik a makkban, a madárka vár a tojásban, és a lélek látomásában egy ébredező angyal mozdul. Az álmok a valóság magjai.

 

.. s a lány így szólt: ” Örökké! ” Azután csak nézték egymást, és nem gondoltak arra, hogy ezt a szót milliárd ember mondta ki előttük hittel és hazudva, imádva és bemocskolva - és ennek a szónak mégsem ártott semmi, mert mindig újraszületik..

Normális embereknek tovább tart kimondani, hogy szeretlek. Első lépcső, mikor azt hiszed, hogy azt hiszed. Aztán eljön a pillanat, mikor azt hiszed, hogy tudod. Aztán jön az, mikor tudod, hogy tudod, de nem tudod kimondani. És akkor következik az, amikor tudod, hogy tudod és már nem bírod visszatartani.

Lehet, hogy várnunk kell arra az emberre, aki nem csak tolerálja a dilijeinket, de szereti is azokat!

Szeretném ha tudnád,hogy szeretlek téged,szeretném ha tudnád csak miattad élek!

Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni és elmondani,hogy nemtudok

nélküled élni.

Nem fogok bocsánatot kérni azért, hogy nem az vagyok, akit te akarsz.. mert tudom, hogy valaki valahol vár rám, aki önmagamért fog szeretni.

Valakinek én is sokat érek,valaki bennem többet lát.

Mélyebbre lát az embernél,s bennem találja meg magát.

Nem tudom,ki vagy,de hozzád tartozom.

Ha csak egy órát élnél még,és csak egy telefonra lenne lehetőséged,kit

hívnál fel,és mit mondanál neki?Na,és mire vársz még?

Mi a barátság egyáltalán,ha nem az,hogy osztozunk egymás őrültségeiben

... de ő nem így néz rám ,és én ezt tudom...

Sírok ha sírsz,ragyogok ha ragyogsz,néma barátod,rabszolgád vagyok,alázatos és bizalms barát,aki nem kér semmit csak néz és imád,és nem akar lenni csak általad,csak az árnyéka annak ami vagy.

Ha valaki szeret egy virágot amely csak egyetlen példányban létezik csillag milliókon-ez épp elég neki,hogy boldog legyen.

Semmi sem olyan köztudott,mint,hogy nem várhatunk valamit cserébe a semmiért.Mégis mindannyian azt tesszük,és úgy hívjuk.REMÉNY.

Lehet észre sem veszed,hogy aki tétlenül melletted űl,halálosan sóvárog egyetlen ölelésedért,és bármit megtenne egyetlen csókodért.

Van remény.Igen!De hol?Én nem látom.Így az álmokat jobb ha magam valóra váltom.Mint ha állnék,várnék,egy-helyben járnék.S hagynám,hogy csendesen elnyeljen az árnyék.

Ne félj a problémáktól,megoldódik,megszokjuk vagy lesz nagyobb,de megoldódik így vagy úgy.

REMÉNY...Talán van erősebb kábítószer ennél a szónál?

Minden ember átélhet a maga sorsában egy külön világvéget. Ezt nevezzük kétségbeesésnek.

Amikor olyan világokról álmodsz, amelyek soha nem léteztek, vagy soha nem fognak létezni, és boldognak érzed magad, akkor feladtad.

A remény újra meg újra felütötte a fejét a lelkemben, hogy aztán fájdalmasan eltiporja a valóság.

A remény elvesztésével elmúlik a félelem, a remény elvesztésével megjön a beletörődés.

Úgy éreztem magam, mint a marionettfigura, amelynek váratlanul elvágják a zsinegeit. Erőtlenül estem össze.

Minden könnycsepp őérte születik,
S miután arcomon lefolyik, meghal,
Mint szívemben a remény,
Mert Ő soha nem lesz az enyém.

Az élet sokféleképpen próbára tudja tenni az ember kitartását: vagy azzal, hogy nem történik semmi, vagy azzal, hogy minden egyszerre történik

Az egyetlen dolog, ami még nehezebb, mint elsétálni, az az, hogy ne nézz vissza...

Ha rombadőlnek legszebb álmaid, reményeid el ne hagyjanak, mert sokszor a romok fölött nyílnak a legszebb virágok.

Nem ismersz eléggé ahhoz, hogy őszintén és szívből szerethess, de szerethetsz azért, hogy igazán megismerhess!

A szemem sarkából figyeltem, és megdöbbentett, amit éreztem: szeretem!

Te vagy az első, kinek hinni tudtam,
Te vagy az első, kinek nem hazudtam.
Te vagy az első, kit szívből szeretek,
Te vagy az első, kit sohasem feledek.

Felébredtem reggel, könnyes szemekkel, és tudtam: Újra Veled álmodtam...

Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb az, ha hiába szeretsz.

Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhettem, fájdalmas örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle

Az én szívem a tied, vedd el ha kéred, akkor is, ha nem akarod, én odaadom neked.

Nem tehetek róla, hogy ennyire beloptad magad a szívembe... Nem tudom, hogy sikerülhetett ez pont Neked, de mostmár ott maradsz, amíg csak élek.

Te is tudod hogy aranyos és cuki lány vagyok.. de ha a közelembe jössz és a fülembe harapsz kitörik belőlem az állat.

Néha el kell veszned ahhoz, hogy megtaláld önmagad..

És most minden annyira egyszerűnek tűnt, elkábulva a szerelemtől vetettem le magamat az ágyra, nagyon fáradt voltam, de tudod, van az mikor nem tudsz álmodni, mert a valóság szebb, mint az álom. Na én pontosan úgy éreztem magamat. Újra tiszta szívemből tudtam mosolyogni. Mert egy tündérmesében éreztem magamat. És én voltam a hercegnő. Nem is tudom, hogy eddig hogy éltem, nélküled. De most nincs "nélküled" csak "veled" van."

Az idő kipereg a kezem közül,
A boldog szívemre bánat ül, 
Ne nézz vissza csak hajts fejet,
Ennek már vége adj másnak helyet

Nem nyálazom, nem könyörgöm, csupán a tényeket közlöm.Szeretlek, imádlak, kívánlak. Mondd, hibáztatsz?

Nem szállt el minden emlék,még itt vagy mélyen bennem,és amikor átöleltél,SOHASEM FELEJTEM

Ha majd átölelsz
És én átölellek...
Akkor,
A világtól
Nagyon távol
Egy ölelésnyi térben
Szememmel szemednek
Kezemmel kezednek
Hadd mondjam
Először én...
Mert ezért születtem
Tanultam beszélni
Csak ezért tudtam
Remélni.
Kérlek, engedd meg
Először hadd mondjam én...
Szeretlek.

Habár a legtöbb ember úgy hiszi, hogy az agyunk irányítja cselekedeteinket, gyakran megesik, hogy a szívünk veszi át az irányítást. A legőrültebb dolgokra késztethet minket. De arra is rávehet, hogy új dolgokat próbáljunk. Mert ha kitárjuk szívünket, felfedezhetjük a szerelem világát, és kellemesen csalódhatunk azokban, akiket már régóta ismerünk. De sajnos a szívünk nagyon érzékeny, és mikor összetörik, minden összeomlik körülöttünk.

Szeresd azt, ki Téged is Szeret, 
feledd azt, ki nem lehet a Tied!

Szeretlek gyűlölni.
Gyűlöllek szeretni.

Hidd el,fogok én még hiányozni neked,fogod még halkan suttogni a nevem.Akarod majd még arcomat látni,rájösz,hogy nem kellett volna ekkorát hibázni!

Nem akartam azt, hogy lásd, hogy nem akarok senki mást!

gyűlöllek, mert nem vagy itt velem. Gyűlöllek, mert nem fogod a két kezem. Gyűlöllek, mert soha olyan jó nem leszek, Hogy téged megérdemelhesselek.

Azt mondtad hogy szeretsz és azt mondtad hogy értesz,most azt mondod hogy gyűlölsz de látom mégis féltesz....

Amikor a szeretet hatalma legyőzi a hatalom szeretetét, akkor lesz béke.

Van úgy,hogy valakit szeretünk, De egymásé sohasem lehetünk. Mert amit az egyik mindennap kimond, Azt a másik nem érzi viszont.

ugye játszottál már a gondolatal, hogy egyszer melleted ér a hajnal, édes hangod a fülembe súgja hogy 'nem volt elég csináljuk ujra'

Mikor meglátom, mosolygok...
Mikor meghallom, elcsendesülök...
Mikor érzem illatát, megremegek...
Mikor hozzámér, belül elolvasok...
S mikor hozzáérek, belül sóvárgok...

Ha porba írunk egy szót, elfújja a szél! Ha a szívünkbe véssük, az örökké bennünk él! Én a szívembe véstem egy szót, s egy nevet. A szó: SZERETLEK. A név: a Te neved.

Mikor belemosolyogsz a szemembe, én visszamosolygok, de legbelül sírni tüdnék attól a tudattól, hogy ő nem úgy érez irántam, ahogy én szeretném.

“Nem beszélek veled, hiszen ismersz: a “majd jön, ha jönnie kell” reménye nekem elég. Szeretlek.. de nem alázkodom meg előtted. Majd hívsz, ha akarsz, csókolsz, ha akarsz, viszontszeretsz, ha akarsz. Én minden órában, minden percben hívnálak..”

Nem tudom, meddig élek még, de meg kell tanulnom, milyen az mikor az az ember ölel magához, akinél ott hagytam a lelkemet..

A jövő azoké, akik hisznek az álmaik szépségében!

A jóleső dolgok károsak. A dohányzás a tüdőre, az alkohol a májra és az agysejtekre, a csók és egyéb velejárói pedig a barátságra..