..mert te elhiszed amit mond..a te kis törékeny szíved hamar eltörik és nem lehet összeragasztani majd újból.

..Azt mondtam magamnak, hogy mostantól erős leszek, annak ellenére, hogy egyes egyedül vagyok és sírok. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól boldog leszek és nem aggódok, annak ellenére, hogy akit szerettem, elvette minden boldogságom. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól senki miatt nem esek megint pofára, annak ellenére, hogy titokban most is szeretek valakit. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól megpróbálok túllépni azon a valakin, annak ellenére, hogy most is sírok, miközben gépelem mindezt és arról a valakiről álmodozom. Nehéz azt tettetni, hogy boldog vagy, nehéz nem próbálkozni, és nem szeretni azt a valakit. Nehéz továbblépni, mikor úgy érzed, egyes egyedül vagy..

..És mikor rám néznek az emberek, mindig megkérdezik: “Miértvagy olyan szomorú?” Honnan tudják? Miből látják? A szemem?A szemem hogy mondd el ennyi mindent? Hogy tanuljam meg elrejteni,ami fáj? Azt hiszem, mindenki meglátja rajtam, csak az nem, aki amúgy sem lát semmit...

Sok fiú szívesen járna velem. nem vagyok annyira csúnya lány és próbálok kedves lenni.. miért nem veszel észre? vicces.. te vagy az egyetlen akinek nem kellek, pedig a teljes szívem odaadnám neked.

Ezerszer képzeltelek el, és ez rontott el mindent..

Nem értem, bazdmeg, állok a padkán, hogy lehet az a vonzó ki a legnagyobb patkány?

'Fura dolog ez a vonzódás...
Azt gondolod, hogy sose tud elhatalmasodni
rajtad, hogy meg tudsz állni egy pontnál, hogy féken tudod tartani
érzéseidet...
de közben észrevétlenül átjárja a szíved, először csak
néha jut eszedbe, majd vele fekszel és utána már vele kelsz...
életed
része lesz, úgy, hogy nem is veszed észre és már sosem fogod tudni
kitörölni a szívedből...

...Van, hogy nem a fény vonz abban, akibe beleszeretsz, van, hogy éppenséggel a benne lakozó sötétbe szeretsz bele. Van, hogy nem a derűlátása vonz, hanem a saját szkepszised rokona, ugyanaz a pesszimista, ami magad is vagy. Van, hogy nagyobb szükséged van a bizonyosságra,... hogy a sötétben igenis egy szörnyeteg lapul és les rád, mint a megnyugtató hazugságokra, hogy minden rendben lesz...

Soha nem fog megváltozni. Mindig egy lázadó kisfiú marad, aki ki akar törni, aki áthágja az íratlan szabályokat, és semmibe veszi a világ megmásíthatatlan törvényeit. De én így szerettem belé...

A szerelem az az érzés, amikor érzed, vár valaki a világban.

azok érdemlik meg igazán, hogy részt vegyenek életed mindennapjaiban, akik átsegítenek a nehezebb időkben és mikor annak vége, veled együtt nevetnek.

Néha szenvedned kell, és közben erősnek kell maradnod. Ez nehéz. Máskor pedig muszáj kitárnod a szíved, szállnod, repülnöd, hagynod, hogy elárasszon a boldogság és a szeretet. Ez néha még nehezebb..

Ember vagyok, szeretnem kell valakit.

Senki sem magától lett olyan, ami. Mind ezernyi más emberből vagyunk. Bárki, aki valaha is kedvességet tett nekünk vagy bátorítóan szólt hozzánk része lett a mi karakterünknek, gondolatainknak, és sikereinknek is. 

Döntsd el, hogy mi a fontosabb: a büszkeséged és semmit nem kapni, vagy kockáztatni és talán mindent megnyerni. 

Hagyd a nyálas zenét, nem kell a kamu cucc,
Ha „jobb” csajt látsz nálam, máris utána futsz.
Lassan szerelmet vallasz egy facebook-os fotónak,
És teszed a jó fiút sok műmellű lotyónak.
Hát hajrá! Akkor bazd őket sorjában,
...Nem így ismertelek, de tévedtem korábban.

Ez most érzem hogy más,

Más érzés,más szívdobbanás..

Volt olyan,akit akartam,s volt olyan,akinek hazudtam,s lesz még olyan,akivel újra teszem.Volt olyan,aki megkapott,...s volt olyan,aki elhagyott,s lesz még olyan,akitől elviselem.Volt olyan,aki rám talált,s volt olyan,aki csak megkívánt,s lesz még olyan, akit csak én... akarok.Volt olyan,aki felkavart,s volt olyan,aki elzavart, s lesz még olyan, akinél ott maradok..

Egy ölelés (...) sokkal többet jelent két test érintkezésénél. Egy ölelés 

azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád,

el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. A

hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal 

meghosszabbodik az életünk.

Amikor belenéztél a szemembe, egy világ összedőlt bennem, eszembe jutottak azok a napok, amikor boldog voltam, amikor azt hittem hogy minden tökéletes és semmi sem változhat és örökké így marad, de egy percre se gondoltam akkor, hogy most majd így tekintek vissza rá. Így, hogy fáj, nem erősek az érzelmeim irántad, de mégis amikor meglátlak a szám mosolyra görbül akarva akaratlanul, és legszívesebben magamhoz szorítanálak és nem engednélek el, de nem tehetem. Csak hirtelen jött ez az érzés és mindent felkavart…

Ááá, de vicces valaki. Mi az, talán bohócot ettél reggelire?

változnak az idők, vele változok én is, 
mással voltál tegnap, de én akarlak mégis.

élj vele boldogan, áldásom rád. ő talán elvisel minden vitát.

élj vele boldogan, áldásom rád. ő talán elvisel minden vitát.

én csupán egy lány vagyok a sokból,
ki sír, ha fáj, de sírba visz, ha csókol.

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán? Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán? Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét? Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét? S amikor kérded: "Hogy s mint?" meghallod a választ? Mikor a nap véget ér, te az ágyadban fekszel, s közben tennivalók százai cikáznak fejedben? Hagytad kihűlni a barátságot, szerelmet, mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szervusz"?!

Könnyebben elviseltem volna, ha megöl ebben a pillanatban, mintsem egyujjnyival is távolabb kerüljek tőle.

Úgy teszek, mintha már rég nem érdekelne.
Nem nézek rád, nem köszönök és többet vagyok fiúkkal.
Hangosan nevetek, felemelt fejjel járok a folyosókon, mindenkire rámosolygok.
De belül, nem is csak a lelkem legmélyén, hanem az egész lényemben mindenhol
... hiányzol.
Nagyon.

Ne tudja meg soha senki, ne tudják meg az emberek, Hogy a szívnek meghasadni mosolyogva is lehet.

úgy fáj valahol egész máshol jár, és nem is gondol rám talán.

Soha ne sajnáld azt a dolgot ami valaha mosolyt csalt az arcodra.

komolyan nem értem őket.. először megtanítanak járni és beszélni, később azt mondják: "ülj le és maradj csöndben!

Nem szabad vizet inni, mert az nagyon erős ital. Fenn tartja azokat a nagy hajókat.

Tudod... Utállak. Utállak, mert elfelejtettél. És tudod... Sohasem fogok megbocsátani. Nem bocsátom meg, hogy hiányoztál.

Ha egy pár dolog csak kicsit is másként történik, ki tudja, mi lett volna.

Hát egye fene, itt vagyunk, szeretem őt. Talán kevésbé szeretném, ha ő nem szeretne ennyire. Ez a kétfelől áramló érzés összefonódik, meghatványozzák egymást, perzselő áramkört hoznak létre.

- Azt hiszem, megőrülök érted.

- Őrültnek őrült vagy, az már biztos. Amennyiben én őrjítelek meg, az nekem tiszta haszon.

Alig-alig aludtam. Valaminő félöntudatlanságban hevertem, nem akarván elhinni, hogy végre valóban itt tartok, hozzásimulva, vele összegömbölyödve tölthetem az éjből még hátralévő időt. Rettegtem, ha elalszom, reggelre kiderül, mindez csak álom volt. Féléberen őriztem a meseszép valóságot.

Rengetegszer kaptam döfést, szúrást, verést és egyéb sérülést. De egyik sem járt a közelében sem annak a fájdalomnak, amit most éreztem, amikor láttam a száját arra a másik szájra tapadni.

Van a szeretet... Megfoghatatlan, megzabolázhatatlan, elsöprő. Nem kérdezi, jöhet-e, egyszer csak itt áll előtted, beléd bújik, birtokba veszi szívedet, és nincs mit tenni. Próbálhatsz menekülni, elbújni, próbálhatod elkergetni, de nem lehet. Hiába kérdezed: miért pont őt választotta - nem felel. Hiába mondod neki: nem lehet - hallgat. És szeret. Szeret tovább. Szereti őt, akit választott. Akaratod, eszed, próbálkozásaid ellenére.

Hosszú ideig próbáltam elfogni tekintetét. Újra meg újra éppen csak találkozott a szemünk; de az övé, minthogy nem volt mondanivalója számomra, hamarosan zavartan elfordult.

Azt hiszem a világ legfájdalmasabb dolga az, hogyha csalódsz olyanban, akiben sosem hitted hogy fogsz. Erős próbálsz lenni, büszke nő.. de, amit senki sem lát, mégis a fényképével a kezedben alszol el.

Nem vagyok más, csak egy nagyképű kölök.. Nem sok embert szeretek, de értük viszont ölök.

Tudod mi az álmom? Az, hogy kinézzek a mézeskalács házikóm ablakán,
és azt lássam hogy kókuszreszelék hull az égből, és te ott
állsz egy hatalmas csokor marcipánrózsával a kezedben, a kapunk előtt.

Milyen hangot ad ki a szív, amikor szétrobban a gyönyörűségtől, amikor valakinek a látványa úgy tölt el, ahogyan az étel, a vér és a levegő sosem lenne képes, amikor azt érzed, hogy ha van egy pillanat, amiért meg kell születned, akkor ez az?

Minden gondolatomat ő köti le. Repülök, lebegek, szárnyalok, akár egy pillangó. Olyan, mintha mindig is ismertem volna őt. Máskor pedig idegennek tűnik. Lehet, hogy ez mindig így van, ha az ember igazán szerelmes.

Na jó. Ha az élet szerinted tényleg annyira egyszerű akkor mondd csak, melyik a jobb: nem szeretni aki melletted van és oda-vissza van érted, vagy imádni olyat, aki távol van, és csak levegőnek néz??

Én őszintén szólva nagyon élvezem, amikor egy férfi
kinyitja nekem az ajtót, és maga elé enged. Az etikett azt mondja: "Azért

kell kinyitnom neki az ajtót, mert törékeny és gyenge." Én viszont azt

gondolom: "Úgy bánik velem, mint egy istennővel, királynő vagyok."

mikor elfelejted hogyan kell bízni a csodában..

Én nem szeretlek. Csupán nem birok létezni nélküled..

Nem növök föl, nekem várhat ez még..

Elbizonytalanodni tulajdonképpen jó, mert az ember rájön, hogy mégsem áll olyan stabil lábon, mint gondolta, és elkezdi keresni a kapaszkodókat. (...) Azok az emberek, akik bebetonozva csücsülnek a munkahelyükön, minden klappol az életükben és mindenük megvan, csak élni szoktak elfelejteni. Én inkább az életre szavazok, még akkor is, ha néha elbizonytalanodással jár.

Hogy lehet, hogy már nem érdekel, ami tegnap még fontos volt ?
Hogy lehet, hogy már nem szereted azt, aki tegnap még az életed volt ?

Az életben semmi sem hasonlítható eléggé az édes, borzasztó derültséghez, amikor megteszed az első lépést. Amikor mindent egy lapra teszel és odamész hozzá.

Néztem, néztem, s olyan világosan tudtam, mint ahogyan tudom, meg fogok halni: jobban szerettem, mint bármit, amit valaha is láttam vagy elképzeltem a földön, vagy reméltem a földön túl.

Azt úgy sem tudod elérni, hogy olyan helyre menjek, ahol te nem vagy! - mondtam. - Az nekem a pokol lenne.

Őrült vagyok. Igen, ez a legmegfelelőbb tényező rám nézve. Feledni
kellene a múltam, ha nem úgy akarok élni, mint egy gyűrött
felmosórongy. De ösztönösen előidézem őket, még ha nem is emlékszem
rájuk. Újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem,
újra megnézem a régi képeket, és azon elmélkedem, vajon az, ami engem
ennyire megvisel, őket is megviseli?

Ha te azt tudnád, hogy mennyire vágyom arra, hogy motorral kanyarodj a kavicsos kocsi bejárónkra..

bár nem ismerlek téged, sosem találkoztam veled, nem nevettem veled, nem sírtam veled, nem csókoltalak, én mégis szeretlek. Teljes szívemből szeretlek.

...tettél már valaha olyat, amelyről tudtad, hogy hatalmas ostobaság, még is szükséged volt rá, hogy megcsináld? Ez az a fajta érzés, amikor tökéletesen tisztában vagy azzal, hogy hatalmas, visszacsinálhatatlan baklövést követsz el és tudod, hogy hihetetlenül fog fájni a legvégén? Mikor a magadnak feltett "Kellett ez nekem" kérdésre azt válaszolod, hogy igen, bár egy józan eszű ember gondolkodás nélkül rávágta volna, hogy "Nem!" ?

most eredj és élj, mert a világ a tiéd.

Tudod milyen reménytelenül szeretni?
Tudod milyen valakit csak lesni?
Aztán összeomlani, és csak állni
Majd őt egy életen át hiába várni?
Én tudom, tapasztaltam, érzem.
Mégis, úgy látom, ettől lesz végem,
Beleestem, aztán csak rá vártam
És csodálkoztam, miért nem jön utánam.

Szerintem mókás néha hülyét csinálni magunkból.. 

Buta kis bohócként álmait kereste, de rájött, hogy igazán senki sem szerette...

egy fiú kell ki kicsit szexi, és ha nemet mondok újrakezdi.

 Csak egy csók az ajkamra és Tiéd leszek kajakra 

szabadnak születtünk a mi vérünk lázad, a holnap bizonytalan ezért élünk a mának.

akad olyan, aki megvadul, ha börtönéből nem szabadul..

leszarom hogy mit gondolnak akik azt se tudják hogyan hívnak..

utáld a bűnt, de szeresd a bűnöst..

Röviden összefoglalva én egy üdítően ökör, éppen ezért barátnak tökéletes, érzelmi zsákutca vagyok, aminek egyetlen kijárata van és az is körforgalom.

A legtöbb ember bólogat telefonbeszélgetés közben, holott ez színtiszta energiapocsékolás.

mielőtt végleg elmegyek kapsz egy képet rólam, ha hiányzom azt mindig nézheted, szét is tépheted

Régóta volt egy álmom, hogy velem huncutkodj az ágyon.. Ne izgulj, mert ehhez nem kell ész.. Csak simulj rám és kész..

- A menyasszony miért van fehér ruhában az esküvőn?
- Mert ez élete legszebb napja.
- De akkor... A vőlegény miért van feketében?

Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.

Arra születtem, hogy kisgyerek legyek, s anyám mellett lassan játsszam az életet.
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek, s megértsem a szóból azt, amit lehet.
S végül arra jöttem én a világra, hogy elhiggyem azt, hogy nem vagyok hiába.

Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni, nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni, nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani, nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani.

Én nem értek a szóból, fejjel megyek a falnak.. én akkor is ugrom, hogy ha az előttem ugrók egymás után halnak!

mert imádom a szemed és kívánom a szád,kicsinál kajak minden porcikád.

Az egyik angyal szárnyakon, a másik az ördöggel rokon...

Nem akartalak elveszíteni, ezért nem akartalak megszerezni…

kóstolj meg, most te harapjál belém

most én játszom el ,hogy a rabod vagyok és én leszek a rossz aki hazudni fog.

Minden őrült azt hiszi magáról, hogy normális.

Amikor még szenvedéllyel öleltél ,amikor még tiszta volt a szó.
Amikor még mindent bennem kerestél, és én voltam minden,ami jó...

Nem tilthatom meg neked, hogy másképp szeress, mint ahogyan én,
De ha éppen kedved van, hát csókolj meg az utca közepén.

ne játszd meg magad gyere légy az enyém, nálam felesleges a színészkedés..

én tudom mire vágysz épp ezért kívánsz.

Rá nézel képemre,én vissza nézek rád,mert emlék akarok maradni,egy életen át.

Ha meghalok, engem csak a szád ölhet meg!
Hát kenj mérget ajkadra és csókolj meg!

és az édes ajkad az enyémbe akad...

Az őrültség határán állok

Ha becsukom a szemem szállok

Ha kedvem van kiáltani sem félek

Testemben él egy vadóc lélek!

A szex mocskos? Á, csak ha jól csinálják.

Amit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi vagy sírással, vagy kéréssel, vagy édes csókkal.

a törvénynek soha nem volt esélye a tilalom ellen ..

A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus.

A könnyek jöttek, ahogy jöttek, miért kellene védekeznem ellenük? A sírás azt jelenti, hogy őszinték vagyunk. Őszinték saját magunkhoz.

Elhagytam a macim aludhatok Veled? 

 Honnan tudod, hogy Szerelem?
- A nagymamámnak volt egy igen érdekes elmélete. Azt mondogatta, jóllehet úgy születünk, hogy valamennyiünkben van egy doboz gyufa, magunktól nem tudjuk meggyújtani a gyufaszálakat, szükségünk van  oxigénre, meg egy gyertya segítségére. Csakhogy ez esetben az oxigénnek példának okáért a szeretett személy lélegzetéből kell származnia, a gyertya lehet bármiféle érintés, simogatás, szó vagy hang, amely elsüti a robbanókészüléket és lángra gyújtja az egyik gyufát. Ilyenkor egy pillanatra heves érzelem vakít el bennünket. Bensőnkben kellemes meleg árad szét, amely az idő múlásával lassan-lassan elenyészik, míg egy újabb robbanás fel nem éleszti.

ha itt lennél velem, és fognád a két kezem, én nem engedném el, többé már sosem, kedvesem..

Egyszer, egy teljesen átlagos élet közepén, a szerelem elmesél nekünk egy tündérmesét.

Kétféle pasi létezik. Az egyik, aki akarod, hogy felhívjon; a másik pedig nem akarod, mégis hív.

A boldog emlékek a legrosszabbak.

Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább... A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.

Bármi is történjen ezen a világon, Érted a hét próbát ezerszer kiállom.

 Ha a hátam mögött beszélsz, elég jó pozícióban vagy ahhoz, hogy kinyald a seggem...

Te is csak egy hatalmas probléma lehetsz, probléma, mely ismeri az utat a szívemhez.

Legalább a tudat vigasztal: a plüssmacim sohase hagy el...

Néha a gyomrom kifordul már a szerelmes daloktól, de máskor én is azt üvöltöm neked teli torokból.

szeretni akarlak, megtartani mindörökre.

gy mosoly mindent képes megváltoztatni. Egy egész életet. Sőt, kettőt. Két emberét. Azokét, akik egymásra mosolyognak.

Ez az érzés a szívembe markol, a szenvedély tép, harap, karmol. De mégis szép. Mert szeretni kell és szeretve lenni jó.

Gondolj bele, hogy ki lennél, ha átírnád
Azt a szerepet, amit most játszol!

Lány: Szia! Képzeld tegnap veled álmodtam..

Fiú: Igen ? És mit ?

Lány: Hát azt hogy mi ketten nagyszülők vagyunk már és elmeséljük az unokáknak hogy hogyan jöttünk össze ...

Fiú: Ez vicces, pedig nem is járunk. Na és amúgy hogy?

Lány: Hát egyik nap találkoztunk és elmeséltem neked egy álmom..

Szeretek sokáig ébren maradni. Nem azért, mert partizok, hanem mert ez az egyetlen időszak, amikor egyedül vagyok, és nem kell színészkednem.

Olyan titokzatos világ a könnyek országa.

Ha bűn egy álmodás, vállalom ezt a vétket, ha bűn hogy várok rád, örökké bűnben élek.

 Félek tőled, bár nem tudom miért, égék tőled, szerelmes szívem tiéd! Imádlak, bár nincs hozzá jogom, várlak bár nincs rá okom! 

A fej gyönge percei a szív legszebb órái.

A szerelmes emberről köztudomású, hogy vak. Súlyosabb esetekben hülye is. Szinte csodálatos, hogy ennek az állapotnak kutatására és gyógyítására még nem gondolt az orvostudomány.

Emlékek egy széfben, a titkok kulcsa egy kék szem.

Szerelemittasságból elkövetett tettért akár életfogytig tartó kapcsolat jár!

Véremben a romantika ha van bennem elég pia..

Miért az érzelmek irányítják az életünket? Miért nem lehet a szív és az ész összhangban?

Tapasztalat - így becézzük tévedéseinket.

Mindenkinek van gyenge pontja, nekem kettő is akad: minden amit teszel és minden amit mondasz.

 így töltöttem ezt a nyarat. Vágytam rád. Csak féltem beismerni..

A testvérek közötti konfliktusok sokkal jobban el tudnak mérgesedni, mint a baráti kapcsolatok. Ugyanakkor a legdurvább sérelmeket is könnyebben megbocsátják egymásnak, és hamarabb elfelejtik, elvégre a vér nem válik vízzé.

- Korai szívkamra-összehúzódást kapok tőled.
- Remélem, az jó dolog.
- Kihagy tőled a szívem.

- Mellőzzük a nagy szavakat.
- Mellőzük. Meddig maradhatok?
- Míg az élet el nem választ.

Nem okos dolog túlságosan szeretni valakit. Kamasz lányokkal elég gyakran előfordul.

A fantázia mindig eggyel több lóerős, mint a valóság. A valóságban huszonnégy óra telik el egy nap alatt. A fantáziában huszonnégy nap telik el egy óra alatt.

Miért ne gyűlölném? A legrosszabbat tette velem, amit ember a másikkal megtehet. Elhitette, hogy szeret, és szüksége van rám, aztán bebizonyította, hogy hazugság az egész.

Vagy bejön, vagy nem: egy kártyaasztal az élet,
A sors osztja a lapot, mi meg rakjuk a tétet.

Úgy akarok rajzolni, hogy az szíven üssön. Akarok rajzolni valamit, ami jelent valakinek valamit. Tudod, meg akarom rajzolni a vak hitet, az elmúló nyarat vagy csak egy pillanatát a tisztaságnak.

Elcsábítani egy nőt (...), ehhez nem kell nagy tudomány. De szépen elhagyni, erre már csak az érett férfi képes.

Az emberek azt hiszik, hogy a szerelem valami szép dolog, pedig a sátán csapdája. De én érted még a sátánnal is megküzdök.

Édes szó, gyilkos vágy, de Ámor nyila ajándék és, akkor jó, ha mindkettőnknek túl veszélyes ez a játék.

Vajon milyen anyagból lehet a lélek, hogy olykor nehezebb, mint egy ólomketrec, máskor pedig könnyebb, mint egy pitypangpihe?

Titkon minden lány arról álmodozik, ahogy a barátja azt mondja: a következő lány, akit szeretni fogok, a kislányunk lesz..

Mi értelme a titokban maradó titoknak?

Ez tiszta sor. Nem kicsit kellesz, hanem piszkosul.

Éjszaka minden szebb. Éjszaka a világ csak félig látszik, a többit meg hozzáképzelheted.

A pasik mindig megcsalnak: így vannak összerakva.

- Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek.
- Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz

Kedves anya és apa, mikor kicsik voltunk, láttuk ahogy Hófehérke 7 pasival élt együtt, Pinokkió hazug volt, Robin Hood pedig egy tolvaj, Hamupipőke kiszökött éjszaka hogy bulizhasson, Csipkerózsika meg hozzáment ahhoz az idegenhez aki megcsókolta.. úgyhogy ne minket hibáztass!

Vajon elvárhatjuk-e valakitől, aki kívülről lát egy kapcsolatot, hogy megértse, mi történik két ember között?

A francba már a viszonzatlan szerelemmel !

Ha eddig azt gondoltam, a hangja elképesztő, mert csendbe burkol, ha azt hittem, felülmúlhatatlan, ahogy az érintése élettel tölti meg a bőrömet, nos a csókja… a csókja nem is evilági. Bár szakértő nem vagyok, mivel csak néhány sráccal csókolóztam előtte, lefogadom, hogy egy ilyen csók, ez a tökéletes és páratlan csók csak egyszer akad egy életben.

A csók nem pusztán fizikai kontaktus, érzelmek vannak mögötte. Épp ez a lényege.

Furcsa dolog, te is bizonyára már ezerszer elmondtad… hogy soha nem fogod megtudni, mire vagy képes, amíg meg nem próbálod. Bármennyire is szomorúan hangzik, legtöbben soha sem próbálnak meg semmit sem csinálni,addig amíg nem biztosak benne, hogy menni fog nekik

Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit ő akar.

nem hallgathatom el, nekem a tested melege kell

- Mennyire kedvelsz?
- Mint egy tavaszi macit.
- Tavaszi macit?  Az meg mi?
- Hát sétálsz a mezőn át, egyedül, és egyszer csak eléd jön egy bársonyos szőrű, csillogó gombszemű, cuki kis medvebocs. És azt mondja neked: "Kis hercegnő, nincs kedved ma hemperegni velem egy kicsit?" Akkor összeölelkeztek, és egész nap csak hemperegtek a lóherével borított domboldalban, és rettenetesen jól szórakoztok. Csodás, nem?
- Isteni!
- Hát ennyire kedvellek.

- Mennyire szeretsz?

- Eléggé ahhoz, hogy a világ összes dzsungelének minden tigrisét kezes báránnyá varázsoljam ennyi szeretettel.

Kellett nekem, hogy rád akadjak,

Kellett, hogy megkedveljelek,

Hogy együgyűn mindent bevalljak,

S hogy büszkén ne hallgass te meg.

Kellett nekem beléd szeretnem,

Kellett, hogy meggyötörj,

Hogy bálványozzalak szívemben,

S hogy te viszonzásul megölj.

Az ember erős,de a szíve megszakad,ha azt akit szeret,szeretni nem szabad!

Egy év hosszú, egy perc röpke, mégis egy röpke percben egy egész élet törhet össze.

Ha tudnád, hányszor gondolok rád, s töltöm ébren az éjszakát, s hány könny szökik a szemembe érted, s mindez azért van, mert szeretlek téged!

Mint mindennek, a futásnak és a szerelemnek is van egy olyan pillanata amikor minden a legnehezebb. Úgy érzed, hogy nincs tovább, nem bírod már, ha nem hagyod abba belehalsz.. Csak egy dolgot akarsz, befejezni az egészet, csak ne kelljen mindezt érezni, elég volt. Itt dől el, hogy milyen vagy valójában. Gyenge vagy és abbahagyod? Vagy elég erős vagy és folytatod? Tudod, ha nem hagyod abba eléred a célod, mindent megkapsz amit szeretnél.. És rájössz, minden megérte.

Amikor az ember elkezd rágódni  az előtte álló döntésen, végül általában eláll a  szándékától - óriási bátorság kell ahhoz, hogy határozott lépéseket tudjunk tenni.

- Istenem, de mi van, ha nem kellek neki? 
- Akkor vonítani fogsz a fájdalomtól. Aztán összeszeded az életed darabjait, és mész tovább...

El kell nyomnom magamban az érzéseket. Azt hiszem, szarabb lenne ha tudnád, hogyan érzek. Nem tudhatod meg. Érdekes, hogy mindenki más, akinek semmi köze hozzá, tudja. Csak épp te nem.

Azok a ruhák, amelyeket megvettél, hozzád tartoznak, a részeid, és különleges pillanatokat képviselnek. Olyan pillanatokat, amikor azzal a szándékkal indultál el otthonról, hogy megajándékozod magad, mert elégedett voltál a világgal. Olyan pillanatokat, amikor valaki megbántott, és ezzel akartál vigasztalódni. Olyan pillanatokat, amikor úgy érezted, meg kell változtatnod az életed. A ruhák mindig érzelmet változtatnak anyaggá.

A szerelem csak egy félreértés két hülye között.

- Mama, ő annyira különleges.. és igazán szeretem!
- És ezt mondtad már neki valaha?
- Nem...
- Kicsim, van valami, amit meg kell tanulnod: a férfiakat olykor fejbe kell vágni dolgokkal. Néha serpenyőkkel... de leginkább szerelemmel...

Fura, hogy az emberek csak úgy dobálóznak azzal a szóval, hogy szeretlek, aztán van olyan is, aki ki se meri mondani, mert tisztában van vele, hogy súlyos jelentése van...

- Miért pont Ő kell neked? Mikor bárkit megkaphatsz?
- Azért, mert talán Őt még sem!

Vajon erőltessek-e kultúrmosolyt ábrázatomra, vagy hagyjam magam felrobbanni, mint egy plasztikbomba?

Ha gáz van, maradj csendben. Vagy ordíts, üvölts, hogy minden rendben

- Elhatároztam, hogy megőrülök, egy szelet citromhéjnak képzelem magam, aki gintonicban ugrál. 
- És hol találtál gintonicot? 
- Találtam egy tavat, ami azt képzelte magáról, hogy gintonic, de lehet, hogy csak én képzeltem azt, hogy azt képzeli magáról, hogy gintonic.

Próbálsz elszakadni attól a fiútól, és mégsem tudsz. Pedig ez régen olyan könnyen ment: egyik kapcsolatból ki, a másikba be, nem rágódtál magadban, nem érezted, hogy valami fontosat veszítesz el. Hát most igen. Mert ez valóban szerelem volt.

Azt állítom, hogy fontos az érzelmek kimondása. Vajon erre nem lehet ráfázni? Dehogynem lehet, ha valaki nem az adott helyzetben és adott pillanatban mondja ki. Ebben a világban, sajnos, nagyon sokszor nem lehet őszintén kommunikálni, nem lehet őszintén elmondani, hogy egy adott helyzetben mit érzek, mit gondolok. Ha valaki ennek ellenére mégis megteszi, vagyis a nem megfelelő helyzetben és pillanatban őszinte, akkor nagyon sokszor hülyének fogják nézni és kihasználják. A külvilágban tehát nagyon sokszor nem lehet a pozitív emberi értékek szerint funkcionálni. Nem lehet.

Hiszek a sárkányokban, a tündérekben, a jó emberekben és a többi kitalált lényben.

Ma esett, igen megint, szeretem az esőt, főleg az ilyet; esőfüggöny, csodálatos, egy perc alatt el lehet ázni benne,mintha az ég is helyettem sírna.

Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!

Minden szem másképp sír,
minden kéz máshogy ír,
minden levél lehullik,
egyszer minden elmúlik.
Minden szív máshogy fáj,
máshogy szól minden száj,
minden élet mást remél,
minden lélek mástól fél.
Minden hegy másképp áll,
minden madár másképp száll,
minden perc eltűnik.
Egyszer, minden megszűnik.

Elmélyülten húzta a vonalat a homokban. Én csak mosolyogtam rajta, hisz olyan nevetségesnek tűnt, ahogy egy fiatalember erőlködik, hogy a kör mértanilag pontos legyen. Talán körzőt is használt volna, ha nem mérföldekre vagyunk a civilizációtól. Rajzoltak nekem már sok mindent gyermekkoromban, legtöbbször piros kis szívet, de egy idilli családi képre is emlékszem, amit valamelyik kis hódolómtól kaptam még évekkel azelőtt. De még senki sem akart nekem kört rajzolni a homokba az éjszaka közepén. De Ő megtette.
- Tudod, sokat gondolkoztam, mit adhatnék neked a mai különleges napra - szólalt meg miután befejezte a rajzolást. -A születésnapom csak jövőhónapban lesz - ellenkeztem vele.
Megfogta a kezem és a kör közepébe állított.
- Mikor kisgyerek voltam, egy nap édesanyám lehozott a partra - folytatta. - Fogócskáztunk, homokvárakat építettünk, miután kellőképpen elfáradtunk leültünk a homokba. Váratlanul a kezébe vett egy kavicsot, mellyel egy kört rajzolt. Felemelt és a kör közepébe ültetett. Majd azt mondta: "Van egy világ a lelkemben, talán pont ilyen alakja van, melynek Te vagy a közepén." Megöleltem. Hosszú percekig csak álltunk egymásba fonódva, anélkül, hogy bármelyikünk is megszólalt volna. Kapcsolatunk legszebb pillanatai voltak.
Azóta évek teltek el. Az életem során rengetegszer kaptam már szívet képeslapra, bögrére vagy épp ágyneműre nyomtatva. De csak azon a nyári éjszakán, csak akkor egyszer, kaptam valakitől egy kört, melybe egy egész világot zárt.

Könnyes volt a szemem, de mosolyogtam, mert tudtam, hogy te boldog vagy...

Szoktál a hasadon aludni? Nem? És én aludhatok rajta?

Egy angyali tekintettel sok mindent el lehet intézni, de egy ördögi mosollyal még többet.

Valmi hiányzik…nem tudom, hogy mi, nem tudom, hogy ki, csak érzem ezt a hatalmas hiányérzetet…csak itt van…nem tudom, mitől jött elő ennyire, nem tudom, mitől múlhatna el…csak van…de nagyon fáj…és nem tudom, mit tegyek…csak fáj…ennyit érzek..

- Te vagy a világ legszebb, legbájosabb hercegnője.
- És te ki vagy? Hogy hívnak? – kérdezte szívdobogva a kis hercegnő.
- Szeretőnek hívnak – mondta az idegen.
- Szerető… milyen szép neved van….
Az idegen lehajolt és megcsókolta őt.
- Mi volt ez? – a kis hercegnő pirulva rezzent össze: Hiszen az ajkad most mondta a legszebbet, most mikor nem beszélt.
- Csak egy csók volt, amit mondtam.
- Nem értelek, beszélj, mi az a csók?
- A csók a szótalan szó, a mondhatatlan megmondása – felelte az idegen.
- Szeretem a mondhatatlant – suttogta a kis hercegnő – mondd meg még egyszer nekem…

Kellesz. De folyton elbizonytalanítasz.

Csak szeretnék egy olyan embert, aki majd fél elveszíteni.

- Tudod mit szerettem meg először benned?
- Mit?
- Az illatod.
- És mi volt a második?
- A mosolyod.
- Hmm... a harmadik?
- Játszani akarsz?
- Nem... de nem válaszoltál.
- A harmadik? Jó kérdés... Addigra már teljesen beléd estem.

- Szeretlek!
- Én is.
- De én jobban.
- Én viszont örökre.

Nem tudlak gyűlölni azért,amit tettél,hisz nem tehetsz róla,hogy észre sem vettél.

Ma sírtam, de nem azért mert hiányoltalak... hanem azért, mert rájöttem, hogy nélküled is minden rendben.

Mielőtt megszólalsz, gondold végig, szebb-e, mint a csend, amit megtörsz vele..

"Szereted a vizet?"
"...Igen..."
"Az tök jó... akkor már 72%-omat szereted."

A színes képek meg tudják mutatni a ruháink színét, de a fekete-fehér képek azok, amik megmutatják a lelkünk színeit.

Hiába mondják, hogy ne a szívedre hallgass, hanem az eszedre, mert ha egy csepp eszed van, akkor a szívedre hallgatsz.

Szerelmet vallanánk, de reszket a kéz. Könnyes a szem mi szemedbe néz...

Azt akarom, hogy az arcomba essen az eső, s hogy rámosolyoghassak minden srácra, aki tetszik, és el akarom fogadni az összes kávét, amire meghívnak. Meg kell csókolnom az anyámat, meg kell mondanom neki, hogy szeretem, ki akarom sírni magam az ölében, hogy végre ne szégyelljem kimutatni az érzelmeimet, amelyek mindig is léteztek, bár magamnak sem mertem bevallani.

Valami elkap, valami fojtogat, szép csendben bassza el a dolgokat.

Olaszul ti amo, angolul i love you, németül ich liebe dich, franciául meg majd elmondom ha kettesben leszünk

Csak azt szeretném, hogyha egy srác bebizonyítná nekem hogy ők nem egyformák…

Azt mondják, a mosoly nem kerül semmibe annak, aki adja, de mégis értékes annak, aki kapja. Én meg azt mondom, hogy ha beintek, az is ingyen van, viszont sokkal személyesebb és őszintébb is.

Lehetetlen nem létezik", harsogja a TV. Neki vágom a párnám és sírok, tudom, ez mind csak hazugság, mert én mindent megtettem érte, de ő mégis elment és soha nem jön vissza már.

...és messziről súgom csendesen: köszönöm, hogy szerethettelek...

A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz,
A barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz,
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél,
A barát az álom, mit éberen kerestél,
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van,
A barát gyémántpáncél, óv téged a harcban,
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát,
A barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát,
A barát egy csillag, mit az éj varázsol,
A barát egy dallam, mit meghallasz bárhol,
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből,
A barát az emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember,és néha tán hibázik, de szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik…