2011. január 29., szombat

Én jó vagyok,ha van miért,
Én hű vagyok,ha van kiért,
Én szeretek,ha kellemes; 
Én szenvedek-ha érdemes!
Amikor fuldokolsz a félelemtől,hogy eltűnhet az életedből.
Bárcsak fele annyira rajonganál értem,mint én érted...
Ha az ember magányra vágyik,akkor nem az egyedüllét,hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki..
Egy álom,mely mosolyogni tanított cselesen,és nem tudom felfogni,hogy nem volt igaz fele sem.
Amikor tudod,hogy tilos,de mégis újra meg újra megteszed,akkor vedd tudomásul,hiába tagadod,igenis szereted.
Minden percben hiányzol,mint eső a világnak...
ha tehetném,ordítva súgnám a világnak,
hogy mennyire IMÁDLAK!

2011. január 19., szerda

Jobban szeretlek,mint a plüssmacimat, de kérlek ezt ne mondd el neki...

Beléd zúgtam és soha nem engedlek el. Jobban szeretlek bárkinél,ezt tudnod kell. Ha megkérdeznéd:miért?nem tudom mit mondanék neked.
De az biztos,hogy mindig szeretni foglak téged.

Újraszülettem,mikor először csókoltál. Egy részem meghalt,mikor elhagytál. De még mindig élek és várom,hogy vissza gyere hozzám.

...Megláttam a mosolyod és a szívem kihagyott egy dobbanást...

Egy nap majd szeretni fogsz, úgy ahogy én szerettelek. Egy nap majd rám fogsz gondolni,úgy hogy én gondoltam rád. Egy nap majd sírni fogsz értem,úgy ahogy én sírtam érted. Egy nap majd akarni fogsz,de én már nem foglak akarni téged.
Az álmok valódiak; neked csak annyit kell tenned,hogy hiszel bennük.

Amikor egy pillangó szárnya megmozdul,fuvallat száll végig az egész Földön; amikor egy porszem esik a földre,az egész bolygó egy kicsit súlyosabb lesz-épp így,ha nevetsz,a vidámság úgy terjed körbe,mint a vízgyűrűk a tóban és ha szomorú vagy,akkor a környezetedben senki se lehet igazán boldog.
Ha szeretni akarsz valakit,szeresd itt és most! Szeresd! Mert senki sem tudja,mi történik a következő pillanatban.
Félek,hogy elveszítelek,pedig még csak meg sem kaptalak.
Néha akkor mutatkozik meg erőnk,mikor sebezhetőek vagyunk. Néha összeomlásra van szükség ahhoz,hogy magunkra találjunk és folytathassuk utunkat.
Jobb ha az igazság fáj,mintha a hazugság vigasztal.
Nem igaz,hogy a szerelem vak,ellenkezőleg,a szerelmes olyasmiket lát imádottján,amiket más nem vesz észre.
Most így könnyebb? Hogy nem látsz,
hogy nem szólsz,hogy nem hívsz.
Most jobb ez így?
Mondd,megismersz még?
A szívnek vannak érvei,mellyel az ész nem tud mit kezdeni...
Nincs szerelem fájdalom nélkül-mondta a nyuszi és megölelte a sünit.
Ha újra kezdhetném,akkor is mindent ugyanígy tennék.
Nem zavar,ha az exemet mással látom. Anyukám megtanította,hogy a megunt játékaimat adjam oda a rászorulóknak.
Sokszor van,hogy azt az egyet,amit a legjobban akarunk,nem kaphatjuk meg. Összetöri a szívünket,kikészít. A vágy tönkreteheti az életünket. De bármilyen nehéz is akarni valamit, azok szenvednek leginkább,akik nem tudják,mit akarnak.
Mindig az kellene,ami nincs,mert ami van,az van, s ezzel már ki is esett a vágy játékos hálójából,bele a meguntság hétköznapi porába.
Hidd el én olyan hálás vagyok a sorsnak,hogy minket összehozott,és megmutatta a lényeget.vannak még igazi seggfejek.
Szabadon élek, szabadon érzek,
A szívemnek nincs akadály,
Csak hagyom, hogy égjen
És vigyen a vérem, mert szabadon semmi se fáj.

2011. január 17., hétfő

Ha harcolsz veszíthetsz,ha nem harcolsz máris veszítettél.
Sokan vitatkoznak arról,hogy mi a fontos,mi a fontosabb: a külső vagy a belső? De az élet legnagyobb igazsága : a külső ami megfog,a belső,ami megtart.
Egyetlen oka van annak,hogy az emberek szorosan ragaszkodnak az emlékeikhez: az emlék az egyetlen dolog,ami nem változik,amikor minden más igen.
Az elmék néha olyasmit láttat velünk,amit a szívünk igaznak szeretne látni.
Csak fekszek az ágyban
Aludni akarok,
De nem tudok.
Mert rá gondolok.
Játszom most én is,amit játszottál,nem kellesz akkor sem,ha változnál..
Mindannyiunk életében van egy elmondhatatlan titok,egy elérhetetlen álom és egy felejthetetlen szerelem.
Ha túlzottan szeretsz valakit féltékeny leszel,mert nem akarod elveszíteni. Semmi köze ennek a bizalomhoz.
Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel,mert ez a szíve kapuja,ahol a szeretet lakozik.
A világra várok,néha szebb jövőt látok,de elfogynak az álmok,így az égben járok.
Lány: pofon váglak
Fiú: ne idegeskedj,csak nyugodj meg.
Lány: te,én halál nyugodtan is pofon tudlak vágni.
Mondd,mire vársz,mondd miért félsz,a pillanat van, csak ennyi az élet. Nincs ami volt,nincs ami vár, itt és most kell élned.
Valaki egyszer azt mondta,hogy a bugyuta beszélgetés maximum akkor nyerhet értelmet,ha valaki különlegessel osztod meg. Remélem tudod,hogy veled akár a semmiről is tudnék beszélgetni amíg csak élünk.
Nincs olyan nő,akit elcsábítani lehetetlen,csak olyan férfi,aki tehetetlen.
Valaki nem ír,pedig úgy várom.
Valaki nem szeret,pedig úgy imádom!
Valaki nem hallja,ha érte zokogok,
Valaki nem bánja,ha érte meghalok!
Túl sötét lett a nappal és túl sötét az este is.
A valóság túl szomorú,az álomvilág meg hamis!
Elfutnék az emlék elől de nincsen hova..
Hisz  Ő az akit nem fogok elfelejteni soha!
Azzal,hogy szeretünk valakit,a kezébe adjuk a lehetőséget,hogy fájdalmat okozzon nekünk.
Minden,amid igazán van...az a most.
Akit igazán szeretsz,az hiányzik.
Megbocsájtod,ha hibázik.
Elnézed,ha olykor bánt és hazudik neked.
Ha mindezt elviseled,igazán szereted.
Soha ne add fel,mert mindig lehet esély.
Időnként a szívednek kell vezetnie.. még akkor is,ha oda visz,ahová nem lenne szabad.
Nem az a legnagyobb barát,ki veled együtt táncol,örül! Hanem az,aki ha bánatod van az arcodról egy könnycseppet letöröl.
Ne hidd,hogy szerelmedet térden állva kérem én. Bár szívem érted ég ,koldulni büszke még!
Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak,nem sírnak,nem csinálnak semmit,csak várják,hogy teljen az idő.Elvesztették a reagálás képességét.Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelenti,hogy még él a lelked.
A szerelem olyan,mint amikor bepisilsz.
Mindenki látja rajtad,de a melegét csak te érzed.
Halk zene szól,szakad az eső,
rájöttem szeretlek,de már túl késő.
Hullanak a könnyeim,mint az esőcseppek
ülök az út szélén,de észre sem vesznek.
Sok idő eltelik,mire megáll valaki mellettem,
kiszáll az autóból az,akit szerettem.
Rám néz és szemében egy könnycsepp ragyog,
magához szorít,megcsókol,s érzem újra boldog vagyok.
Távol,messze tőled szomorú az élet,
Szívem azt dobogja látni szeretnélek.
Nem mondom,hogy szeress engem,
Nem mondom,hogy gondolj rám,
Mert ha nem vagyok szívedbe zárva
hiába is mondanám.