Van úgy,hogy eleged van már az egész világból és akkor jön egy mosoly,megindul valami érdekes vibrálás ott belül...Megláttad és tudod,hogy ismered már valahonnan! Talán vágy álmaidból,talán előző életedből,de egy biztos,akarod a hangját,akarod,hogy figyeljen rád,akarod az egész lényét! Őt akarod szívedből,lelkedből a hibáival együtt,úgy ahogy van! Nem akarsz rajta változtatni semmit,mert így tetszik neked! Egyszerűen önmagától a "mosolyától"...és akkor újra kitárul a világ szebbik oldala és már érzed,hogy ismét boldog lehetsz,de csak ő vele!
2010. április 19., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése