2011. május 23., hétfő

A boldogságtól elszédülve zuhantam le az ágyra. Hirtelen fázni kezdtem, magamra húztam a paplant. Mintha még az is átölelt volna. Ledőltem az párnákra, és azok azt suttogták: szeretlek. Könnyek mosták végig az arcomat, a boldogság könnyei csiklandoztak és én… újra tudtam nevetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése