Más ölel, más fogja kezedet, 
Más nézi ragyogását csillogó szemednek! 
Másnak adtad az egész lelkedet, 
Pedig én még mindig szeretlek! 

Te voltál a mindenem, s elhagytál, 
Semmi nem mulasztja el, még mindig fáj! 
Fáj, s ez sohasem múlik el, 
Várni fogok rád, mert várni kell! 

Ha eljön utolsó órám, 
S utolsó percem, és meghalok, 
Akkor is te leszel az kit mindig szerettem, 
S szeretni is fogok!